Untitled Document
 |
|
 |
 |
Szerző: eolomea
Dátum: 2010. augusztus 13. péntek, 18:29 | Már megint egy Hawkins profécia... ami ugyanolyan hibás, mint az előző (amihez még csak annyit, hogy a magunk történelmét általánositani az egész Világegyetemre olyan, mint az az illető, aki egyetlen egy könyvet - mondjuk, egy Ray Bradbury-t - olvasott el egész életébe, es igy azt hiszi, hogy a világ minden könyvtárában és könyvesboltjában bármely könyv a 'Marsbéli krónikák'... De még ha követjük is Hawkins eszmefuttatását, akkor is látni kell, hogy - már saját magunk szerint is - mennyire félresikerült az emberi civilizáció --- és semmi alapunk nincsen arra, hogy egy lényegében mutációt "eredményező" "fejlődést" tartsunk normálisnak és általánosnak.)
De visszatérve a témára, Hawkins újabb jótanácsa (sic!) több helyen is sántit:
1. Ha az emberi társadalom marad olyan, amilyen - megosztott, kizsákmányoló, pazarló, ésszerűtlen, pusztitó, stb. -, akkor szó nincsen arról, hogy csillagközi utazást tudjon megvalósitani
2. Ha valami csoda folytán mégis sikerülne ez, akkor a meglévő koloncokat* az emberiség vinné tovább - és nem látom az okot arra, hogy csak a Nap harmadik bolygóján lehet háborúzni, más égitesten nem. (*ez olyan lenne, mint ha valaki úgy akarna megszabadulni a virusos influenzájától, hogy a szomszéd városba utazik)
3. A csillagközi utazás technikai feltételeinek megteremtésénél nagyságrendekkel egyszerűbb lenne a társadalmat működőképessé tenni (még ha ez egy teljes generáljavitást/cserét is igényel) --- és akkor vagy maradhatunk a Földön is, vagy csak a puszta megismerésért csillaghajózunk el - és nem pedig egy félresiklott civilizáció (aki már a saját fészkét összepiszkitotta) kétségbeesett kisérleteként akarnánk (Hawkins szavaival) gyarmatositani az Univerzumot.
Summa summarum, Hawkins jobban tenné, ha maradna az egyenleteinél --- azt medig, hogy mi menthetné meg az emberiséget, nem tőle lehet megtudni, hanem olyanoktól, mint pl. Ivan Jeffemov és Jacque Fresco - akik leástak a problámák gyökeréig, és ez alapján gondolkodtak el felelősségteljesen az emberiség jövőjéről. |
Szerző: Andris05
Dátum: 2010. augusztus 13. péntek, 20:01 | "1. Ha az emberi társadalom marad olyan, amilyen - megosztott, kizsákmányoló, pazarló, ésszerűtlen, pusztitó, stb. -, akkor szó nincsen arról, hogy csillagközi utazást tudjon megvalósitani"
Igaz.
"3. A csillagközi utazás technikai feltételeinek megteremtésénél nagyságrendekkel egyszerűbb lenne a társadalmat működőképessé tenni"
Ez tévedés. A csillagközi utazás sokkal esélyesebb... :-)
De Hawkins is téved, mert nincs már száz évünk! |
Szerző: eolomea
Dátum: 2010. augusztus 16. hétfő, 23:06 | *** " ... "3. A csillagközi utazás technikai feltételeinek megteremtésénél nagyságrendekkel egyszerűbb lenne a társadalmat működőképessé tenni" ...
Ez tévedés. A csillagközi utazás sokkal esélyesebb... :-) " ***
Az "egyszerűbb" és az "esélyesebb" nem ugyanaz. Például egy megrögzött dohányosnál esélytelen, hogy leszokik (akár terápia, hipnózis, gyógyszerek stb. mellett is) - pedig a leszokás önmagában pofon egyszerű lenne (nem kellene a szájába tennie az égő cigarettát).
A mai helyzetünk a "A só" c. népmesét juttatja eszembe, ahol öregasszonyok jajveszékelnek a konyhában, hogy a polcon lévő kősó, ami éppen a gyerekágy fölött volt, agyon fogja ütni a csecsemőt - és senkinek sem jut eszébe, hogy vagy a sórögöt, vagy a gyereket odébb vigye. (Végül persze azért csak kifundáltak valamit: odakötözték a követ a falhoz - a la Stephen Hawkins.)
Az (elbóditott) emberek többsége is jajveszékelő vénasszony; ahelyett, hogy a józan eszüket vennék elő, sipákolnak, hogy 'jaj-jaj, vége a világnak, de hát bizony nem lehet elenne tenni semmit'.
Egy analógiát véve ehhez a túlbonyolitott, és szánkékosan zavarossá és megosztottá tett világhoy (ahol ugyebár a pazarlás és öldöklés is profitot hoz - na persze, csak egyeseknek): ma úgy jutunk el mondjuk Budapestről Szegedre, hogy előbb el kell mennünk Bécsbe, onnan Ulambatorba, onnan Fokvárosba, onnan Vecsésre, onnan Buenos Airesbe, majd onnan Szegedre. Persze, ezt a kacskaringózást már megszokuk, és ha valaki megkérdezi - amint látja, hogy éppen Bécs fele vesszük az irányt -, hogy ugyan már hova iparkodunk, akkor (az őrültek éles logikájával) öntudatosan vágjuk rá: 'Nem látod? - hát Szegedre!')
*** "De Hawkins is téved, mert nincs már száz évünk!" ***
(Az "is" kivételével) egyetértek. |
Szerző: Alex_Bates
Dátum: 2010. augusztus 17. kedd, 06:53 | Keressünk közös nevezőt!
És állapodjunk meg abban, hogy ha sikerülne megtalálni azt az energiaforrást, amire támaszkodva bele lehet fogni az ürgyarmatosításba, akkor az tetemes ideig fogja fedezni az emberiség szükségleteit, és már nincs is olyan fene nagy szükség magára az ürgyarmatosításra... |
Szerző: Andris05
Dátum: 2010. augusztus 17. kedd, 08:13 | "És állapodjunk meg abban, hogy ha sikerülne megtalálni azt az energiaforrást"
Önmagában nem oldana meg szinte semmit. Ettől még mindig tömegesen halnának éhen az emberek, a társadalom nem változna, és azért az energiáért is hatalmas árat fizetnénk.
"Az "egyszerűbb" és az "esélyesebb" nem ugyanaz."
Nem véletlenül írtam esélyesebbet... |
Szerző: eolomea
Dátum: 2010. augusztus 17. kedd, 16:57 | *** "... "És állapodjunk meg abban, hogy ha sikerülne megtalálni azt az energiaforrást"
Önmagában nem oldana meg szinte semmit. Ettől még mindig tömegesen halnának éhen az emberek, a társadalom nem változna, és azért az energiáért is hatalmas árat fizetnénk. ..." ***
Ezt igy látom én is; a társadalom gyökeres átalakitása nélkül semmiféle előrelépés nem lenne. Hadd idézzem Martens fórumtárstól egy más hirhez tett, de teljesen idevágó megjegyzését: "Úgyis rátennék a kezüket a nagy multicégek, hogy irányítás alá vegyék és kizsákmányolják a egészet ott ahol csak tudják.
Esetleg a Föld számára környezetkímélőbb lenne, de pont ennek az ürügyén biztos, hogy méregdrága is."
Vagy multik (profit - pénz), vagy jövő - a kettő kizárja egymást...
Megfejelem azzal, hogy egy Venus Project-féle társadalomban már eleve a mai energia felhasználásnak (= pazarlásnak) kb. 5%-a elegendő lenne. Szinte felmérhetetlen, hogy ma milyen pocsékolás megy ezen ezen a téren (is); csak gondoljunk bele, hogy az autók negyed ennyi benzinnel is mehetnének - és negyed ennyit lehetnének használatban (ill. a - környezetbarát energiával működtetett tömegközlekedés venné át a szerepet) --- és eleve tized ennyi termék is elegendő lenne, amit tizszer ennyi ideig tarthatna (vagyis század ennyi energia menne el a szállitásra stb....
Iszonyatos mértékű a pazarlás, ésszerűtlenség, széthúzás a mai világban - de mi ahelyett, hogy elvágnánk a gordiuszi csomót, mindenféle ötletekkel állunk elő --- csakhogy egyik sem fog működni ezen a rendszeren belül. (Einstein: "Egy problémát mem lehet megszüntetni azon a szinten, ami azt létrehozta.")
Mi azon törjük a fejünket, hogy lehetne a lábunkra erősitett mázsás koloncot, amitől szinte alig tudunk már lépni, görgők rászerelésével vagy zsirozással csúszúsabbá tenni --- ahelyett, hogy széttépnénk az amúgy is rozsmarta, ócska láncot (amit ha megtennék, nagyon meglepődnénk, hogy milyen könnyedén milyen messzire juthatnánk
*** "..."Az "egyszerűbb" és az "esélyesebb" nem ugyanaz."
Nem véletlenül írtam esélyesebbet..."***
Elfogadom az "esélytelen"-t - de egyben fenntartom az "egyszerű"-t is --- a fenti analogiat folytatva; sokkal egyerűbb lenne a láncot széttépni, mint gondolnánk - mert az már csak a képzeletünkben erős, igazából egyetlen tekerésre szétmállana... |
Szerző: Andris05
Dátum: 2010. augusztus 17. kedd, 20:36 | "sokkal egyerűbb lenne a láncot széttépni, mint gondolnánk - mert az már csak a képzeletünkben erős, igazából egyetlen tekerésre szétmállana..."
Bárcsak igazad lenne... A gondolkodást a legnehezebb megváltoztatni. Egy példa: valamelyik ugrószámban (nem emlékszem pontosan) sok évtizedes hiedelem volt arról, hogy egy bizonyos szintet nem lehet túlszárnyalni, nem is lépte át senki. Amikor viszont egy világversenyen valakinek sikerült, már abban az évben tízen is túlugrották az addig lehetetlent.
|
Szerző: eolomea
Dátum: 2010. augusztus 17. kedd, 21:59 | Nagyon jó a példa.
Nekem is eszembe jutott hasonló, mégpedig Ken Kesey-től a 'Száll a kakukk fészkére'. Nem tudok pontos idézettel szolgálni (amúgy is keverednek bennem az események, mivel a regény olvasásásn kivül láttam a moziban és szinházban is), de egy zárt, diktatórikus idegszanatóriumbam sinylődött egy hatalmas indián, aki ugy hitte, hogy neki már nincsen semmi ereje. A főhős ráhatására azonban - és amikor azt már kicsinálták az orvosok (túl lázadó volt a "rendszernek") -, akkor kitépett a padozatból egy több mázsás berendezést, nekivágta a rácsos ablaknak és egy szemvillanás alatt kiszabadult...
***"A gondolkodást a legnehezebb megváltoztatni."***
Sajnos, igy van. (És a rendszer gondoskodik is róla, hogy ne legyen a polgárnak sok esélye a gondolkodásra; inkább bóditsa el magát valamivel - erre széles a választék -, és álljon be szépen ő is a taposómalomba.) |
|
 |
 |
|
 |
| |
|
Szia, Olvasó!
