Untitled Document
 |
|
 |
 |
Szerző: eolomea
Dátum: 2009. december 23. szerda, 17:58 | A téma a SF területén már Bradburynél is hangsúlyt kapott vagy fél évszazaddal ezelőtt (Marsbéli krónikák).
A cikk megemliti, hogy "Cameron a filmmel azt akarta bemutatni, hogyan bánnak a hódítók az őslakossággal: az Avatar a XVI-XVII. századig nyúlt vissza, amikor az európaiak elfoglalták Dél- és Közép-Amerikát, és kiszorították az ottani indián népeket." Költői kérdés: Miért nincsen megemlitve Észak Amerika? (ahol ugyanez történt - különösen az USA területén).
A filmet még nem láttam, de az általános vélemény szerint erősen anti-kapitalista és anti-imperialista. |
Szerző: czukornekati
Dátum: 2009. december 27. vasárnap, 20:51 | Én még nem láttam, de pótolni fogom. Egy ismerősöm azt mondta "nokedli" az egész, szerintem nem lehet rossz, legalábbis a bemutatója alapján. Csak egy kis bakika: ha jól tudom az Alfa Centauri egyik bolygójáról van szó benne? Hát én úgy tudom, annak a csillagnak (amely mellesleg a hozzánk legközelebb lévő csillag, kb. 4,5 fényévnyire van tőlünk) nincs bolygórendszere, sőt, egyetlen bolygója sem. De mivel még nem láttam a filmet nem kritizálok...
Lehet, hogy én értettem félre valamit. |
Szerző: acelpatkany
Dátum: 2009. december 27. vasárnap, 21:59 | | @czukornekati: ne keress benne ilyen fajta tudományosságot, ez a film nem science fiction - inkább valami űrfantasy-pocahontas-konkvisztádor történet. És annak sem a legeredetibb. |
Szerző: Hackett
Dátum: 2009. december 28. hétfő, 10:28 | czukornekati:
Az Alfa Centauri kettőscsillag, és a pontos megfogalmazás úgy hangzik, hogy jelenleg nem tudunk arról, hogy lenne bolygórendszere. A két csillag egymástól való keringésének gravitációs hatása miatt emlékeim szerint 2,5 CSE-en belül nem zárják ki a csillagászok, hogy létezhessen a földivel hasonló életre alkalmas planéta vagy hold.
(Egyébként ha nagyon precízkedni akarunk, a legközelebbi csillag a harmadik Centauri csillag, a Proxima Centauri vörös törpe, kb. 4,3 fényévnyire.
Acelpatkany:
Ez a resze speciel elegge tudomanyos a filmnek. A Centauri A köré tették a Pandorát, a lakható zónán belülre, ahol elméletileg léteznie kellene. (A Pandora videó elejét nézd: http://hackett.sfblogs.net/2009/12/11/a-pandora-dokumentumfilm-stilusban/)
Mivel a két csillag, ha jól emlékszem 11 CSE és 35-40 CSE közötti távolságban kering egymás körül, a 2,5 CSE-n belüli bolygók stabil pályán tudnak keringeni. A videó szerint 3 bolygója van, ebből a legkülső a Pandora anyabolygója, szóval, ez pontosan kikalkulát gondolkodás eredménye. |
Szerző: acelpatkany
Dátum: 2009. december 28. hétfő, 18:57 | | @hackett @czukornekati: megkövetlek benneteket, és fejet hajtok. De a film többi részére a véleményem áll :-) |
Szerző: czukornekati
Dátum: 2009. december 29. kedd, 18:33 | Hackett: Ha nagyon pontoskodni akarunk, a Proxima Centauri igen, 4,3 fényévre van (s ezáltal ez a hozzánk legközelebb lévő csillag), de ez nem alkot kettőscsillagot. Az Alfa Centauri viszont igen, egy szoros kettőst alkot egy másik csillaggal, s ezek vannak 4,5 fényévre. Valamivel távolabb kering a Proxima, e körül a szoros kettős körül. Ami persze nem zárja ki azt, hogy ne legyen akár egy bolygója is, viszont ha lenne, szerintem már megtalálták volna. Cameron választhatott volna egy valóban létező exobolygót, mondjuk a 20 fényévre lévő Gliese 581c-t, amely a Mérleg csillagkép Gliese 581 csillaga körül kering. Az például becslések szerint csak kb. 1,5x nagyobb, mint a Föld, és vélhetőleg folyékony víz is van rajta, mivel a hőmérséklete 0-40 C között lehet. Emelett a bolygó mellett van még vagy két gázbolygó is egyébként.
De jó, nem kritizálok, mert közben bepótoltam a filmet, és igazság szerint nagyon tetszett, azok a lények teljesen elvarázsoltak, és a körülöttük lévő természet is, habár acélpatkánynak igaza van, engem is a Pocahontas-John Smith féle szerelmi történetre emlékeztetett. És az is igaz lehet, hogy Cameron az indiánokról mintázta azokat a szép kék lényeket, de ez sem baj. A lényeg, hogy majdnem sírtam rajta... :) |
Szerző: czukornekati
Dátum: 2009. december 29. kedd, 18:42 | Hackett: Bocsánat, a "harmadik" szócska lemaradt nekem a zárójeles hozzászólásodból. Így félre értelmeztem egy kicsit...
De a lényeg, hogy ebben legalább egyetértünk. |
Szerző: Odo
Dátum: 2009. december 30. szerda, 09:01 | | Acélpatkány vagy érdelődés/időhiány hiányában más, nem akarsz véletlenül a Soláriának írni egy... cikket a filmról? A mást -- értsétek úgy, hogy patkányt kell dolgoztatni, hadd gyakoroljon! |
Szerző: nyuzga
Dátum: 2009. december 31. csütörtök, 20:25 | | Nem értitek a film mondanivalóját, mert a „régi” világban éltek. Nekem tetszett. |
Szerző: nyuzga
Dátum: 2009. december 31. csütörtök, 20:39 | eolomea
"A filmet még nem láttam, de az általános vélemény szerint erősen anti-kapitalista és anti-imperialista."
Igen az. Vajon miért készített egy ilyen filmet Hollywood? Az agyaitokat nem kéne már bekapcsolni? :)
|
Szerző: nyuzga
Dátum: 2009. december 31. csütörtök, 21:43 | Neoliberális ésszel ez nehezen felfogató.
Itt hirtelen eltűnik a neoliberális eszme és nincs kinek a seggét nyalni. :)
|
Szerző: Hackett
Dátum: 2010. január 02. szombat, 15:45 | Na, nem is néztem, hogy itt tovább folyt a beszélgetés. BÚÉK először is!
czukornekati:
Sajnos a magyar wikipedia teljesen elavult, téves adatokat közöl a Gliese 581 "c" jelű bolygójáról.
A csillagnak valójában 4 bolygója van, ebből egy kering a lakható zónán belül, a "d" jelű, ami azonban több, mint 7-szerese a Földnek. A "b" jelű bolygó átmérője valóban 1,5-szöröse a Földének, de a tömege minimum 5-szöröse, ami igen nagy gravitációt feltételez, tehát emberi jelenlétre semmiképpen nem alkalmas. Ráadásul, a korai feltételezésekkel ellentétben nem a lakható zónán belül kering, hanem jóval közelebb a csillaghoz, túl közel, így sem víz, sem a mi fogalmaink szerinti élet nem valószínűsíthető rajta.
Cameron jól választott szerintem, mert egyetlen jelenleg felfedezett exobolygó sem lenne alkalmas normális, emberi viszonyok megteremtésére. Sem a bolygótömeg, sem az adott csillag lakhatósági zónáján kívüliség miatt. Plusz a Gliese 581 20 fényévnyi távolságának áthidalása a film szerinti 0,8-as fény alatti meghajtással legalább 25 évbe telne, ami túl sok.
Ellenben az Alfa Centauri az elméleti lehetőség miatt megfelelt a Pandora színhelyéül. Egészen addig, amíg nem fedeznek fel ott valami olyat, ami ellentmond.:) |
Szerző: czukornekati
Dátum: 2010. január 02. szombat, 18:16 | Tisztelt Hackett úr, nem óhajtok vitatkozni önnel csillagászat terén, feltételezem ,hogy komoly szakmai tudással rendelkezik, s ehhez képest elenyésző az én kb. tíz évnyi olvasmányom ezekről a dolgokról. :)
Komolyra fordítva: nem a Wikipédiából tudom, amit tudok, hanem könyvekből, bár mostanában nemigen foglalkoztam ezekkel a dolgokkal, lévén, hogy jobban elfoglal a két kicsi gyerekem nevelése.
Legyen igazad ( ha nem baj, hogy ezentúl tegezlek :)), engem viszont jobban érdekelne, hogy milyen kiadónál jelent meg a könyved, ( ha jól tudom az Isten gépeit te írtad) és hogyan sikerült megegyezned velük. Tudom, ez nem idevág, és amúgy semmi közöm hozzá. Nem is számadatok kellenének nekem, csak egy-két jó tanács. Ha ezzel tudnál szolgálni, annak felettébb örülnék, mert a napokban szükségem lenne rájuk...
Előre is köszi a választ, remélem nem vagyok nagyon tolakodó... |
Szerző: Hackett
Dátum: 2010. január 02. szombat, 19:59 | Kedves Kati!
Szaktudással abszolút nem rendelkezem, viszont én is elég sokat olvasok ezügyben.:) Az ominózus Gliese 581 "c" bolygós információk, feltételezések egy részét pedig a megjelenése után nem néhány hónappal (?) módosították, mert nem felelt meg a valóságnak, gondolok itt a lakható zónás és a felszíni vízre vonatkozó feltételezésekre.
A hírnév és hírverés egyeseknek olyan fontos lehetett, hogy ellenőrizetlen híreket raktak az újságírók elé, akik annak rendje és módja szerint rá is vetették magukat.
Most csak magyar oldalakról szemezgetve:
1. A "hír" http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20070425_first_earth_like_planet_in_habitable_zone.html
2. Egy "cáfolat"
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2007/tv0710/hargitai.html
Ennek a legutolsó bekezdése vonatkozik ide.
3. "A diszkrét mea culpa"
http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20071107-gl581-fold-tipusu-bolygoja.html
Más:
Többek között az Isten gépeit is én írtam, valóban, ez a harmadik kiadó, ahol regényem jelent meg. A neve Metropolis Media, alias Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozat. Igazából kölcsönösen kerestük egymást az Isten gépei kapcsán, részben talán köszönhetően az előző regényemnek. A megegyezés is elég egyszerűen ment, és azt hiszem, kölcsönösen jól jártunk vele.:)
Ha adsz egy emailcímet, privátban szívesen ellátlak tanácsokkal, de azt azért ne hidd, hogy nálam van a bölcsek köve.:)) Mindenesetre amióta 2000-ben elkezdtem az első kiadómat keresni, elég sok mindent tapasztaltam a kiadói-írói viszonyokról.:)
Üdv,
Hackett |
Szerző: czukornekati
Dátum: 2010. január 03. vasárnap, 18:15 | | Hackett: A weboldaladon írtam neked, ott megadtam az e-mail címemet. Úgy jó? |
|
 |
 |
|
 |
| |
|
Szia, Olvasó!
